• Megjelenítés
FONTOS Gyermektelenségi adó az 1950-es és a 2020-as években

uniós költségvetés

Magyar euró: csak megkínál bennünket cukorkával Brüsszel

Nem lesz külön eurózóna költségvetés a 2020 utáni uniós ciklusban, hanem a nagy közös büdzsén belül egy alfejezet jön létre és ennek lesz része egy olyan előcsatlakozási támogatás, amelyből konkrét kérésre kaphatnak pénzt az eurót még nem használó tagállamok - tudta meg a Bruxinfo megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem fogja ránk erőltetni sem az euróbevezetést, sem az ahhoz járó plusz pénzt, csupán belengeti a lehetőséget (cukorka). Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek az eurózónás alfejezetnek mekkora lesz a pontos mérete és az alább jelzett beruházási funkció mögé mennyi felzárkóztatási EU-pénzt "csomagolnának be". Így tehát egyelőre az sem világos, hogy ha Magyarország még sok ideig nem vezeti be az eurót, akkor azzal mennyi ilyen támogatás lehetőségétől esik el.

Megdupláznák az EU közös költségvetését

Az eddigi 140 milliárd eurónak a duplájára, 280 milliárd euróra kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Európai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani a német Funke médiacsoport lapjaiban megjelent interjúiban elutasította a francia elnök javaslatát a külön eurózónás költségvetés és parlament létrehozására és új adónemeket, illetve egységesített társasági adókulcsokat vezetne be a megemelt uniós költségvetés finanszírozása érdekében. Szavai szerint a briteknek legalább 60 milliárd eurós kilépési számlát kellene kifizetnie a Brexit kapcsán. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk:

Kiszivárgott: nagyot ugrana a németek EU-s befizetési kötelezettsége a Brexit miatt

Végre kiderült, hogy jogilag mikor történne meg a britek EU-ból való kilépése és közben az is kiszivárgott, hogy mekkora lyukat ütne a közös uniós költségvetésen, ha azután a britek egy centet se fizetnének be a kasszába. Amint tegnap rámutattunk: a következő 2-3 hét Magyarország szempontjából is kritikusan fontos, mert eldőlhet végre, hogy a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban veszít-e esetleg EU-forrásokat. Ez attól függ, hogy milyen "kilépési számla" módszertanban sikerül megegyeznie a most folyó brüsszeli tárgyalásokon:

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

A kormány szerint Merkel zsarol - Nem sietünk az euróbevezetéssel

Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.

Trükkösen nyitották ki az ajtót ma a magyar euró előtt

Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.

Hatalmas veszteség érheti Magyarországot a mai brit húzás miatt!

Egy korábban már belengetett, aztán háttérbe szorult, Magyarország számára is jelentős uniós forrásvesztéssel fenyegető forgatókönyv derült ki a ma befejeződött harmadik EU-brit kilépési tárgyalási forduló sajtótájékoztatóján. Ennek lényege, hogy a britek csak 2019. március végéig, a brit kilépés dátumáig hajlandók befizetni azt az uniós tagdíjat, amit egyébként korábban a 2014-2020-as ciklus teljes időhosszára vállaltak. Az EU főtárgyalója is láthatóan ingerülten tartotta a sajtótájékoztatót - számolt be az eseményekről a Bruxinfo. Az eseményen egyébként úgy tűnt, hogy a két fél teljesen más filmet néz:

Mégsem pénzzel csalogatnák be Magyarországot az eurózónába?

Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.

Több EU-pénzt fizetnének be a nagyok, de több feltételt is szabnának cserébe érte

Az EU költségvetési biztosa úgy látja, hogy a nagy nettó befizető tagállamok készek lehetnek a brit kilépés miatt kieső összeg nagyjából felének a kipótlására 2020 után cserébe azért, hogy a jelenleginél több feltételhez kössék az uniós támogatások kifizetését - írja egy mai sajtóbeszélgetés alapján a Bruxinfo. Günther Öttinger közben úgy látja, hogy csaknem elkerülhetetlen a kohéziós és az agrártámogatások "elfogadható mértékű" csökkentése, és a cseh kollégája által ma szorgalmazott "árukapcsolásra" is nyitott. Utóbbi azt jelentené, hogy politikai feltételeket, például jogállamisági kritériumok meglétét, kötnék hozzá a 2020 utáni EU-s kifizetésekhez.

Újra megfenyegette Magyarországot a német kancellárjelölt

Németországnak többet kell költenie otthon gazdaságfejlesztésre és arra is fel kell készülnie, hogy többet fizessen be az EU közös kasszájába a britek távozása után, de azok a tagállamok, akik nem vesznek részt a menekültek arányos elosztásában, pénzügyi következményekkel kell számolniuk - ez volt az SPD kancellárjelöltjének, Martin Schulz vasárnapi kampánybeszédének fő üzenete, amelyben konkrétan nevesítette Magyarországot és Lengyelországot. A menekültválságbeli szolidaritás hiánya miatt Schulz már többször nyilvánosan bírálta Magyarországot, ma pedig belengette az EU újabb közös költségvetésének megvétózását is a szolidaritás hiánya esetére. Ezek miatt nem véletlen, hogy a minap Orbán Viktor kormányfő egy budapesti rendezvényen úgy fogalmazott: imádkozni kell Angela Merkel győzelméért. Merkel egyébként tegnap mondott szintén fontosakat az EU-s integráció témájában:

Kilenc lépés, hogy az újabb EU-pénzekkel is jól járjon Magyarország

Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.

Durva beszólást eresztett meg Magyarország ellen az uniós biztos

"Abban az országban, ahonnan én jövök, ha kiderül, hogy rokonoknak ítélsz szerződéseket, másnap letartóztatnak. Persze ez attól is függ, hogy az adott országban milyen szabályok vannak" - ezt a szokatlanul éles beszólást eresztette meg tegnap egy brüsszeli sajtótájékoztatón az EU-támogatásokért felelős román uniós biztos. A válasz arra az újságírói kérdésre érkezett, hogy hogyan lehet garantálni az EU-pénzek jó hasznosulását és a befektetők biztonságát, ha nem a legjobb ajánlat, hanem például a miniszterelnök veje nyer egy közbeszerzésen. A magyar médiában már megjelent leegyszerűsített üzenetek és idézetek helyett mi az alábbiakban a tegnap elhangzott újságírói kérdést és az uniós biztosok válaszait pontosan, a tényleges szövegkörnyezetüknek megfelelően közöljük.

Írásba adta a Magyarországnak is szóló figyelmeztetést Brüsszel

Amint azt a hétfői brüsszeli konferencián elhangzott üzenetekből kihámoztuk: tényleg beleírta az Európai Bizottság a mai vitaindító anyagába azt, hogy akár politikai feltételekhez is hozzáköthetik 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Ezt persze csak egy lehetőségként írták bele a papírba, ráadásul körmönfont módon, de sokkal határozottabban állt ki a felvetés mellett a mai brüsszeli sajtótájékoztatón az EU költségvetési biztosa. Az alábbiakban a 40 oldalas papírból csak néhány fontosabbnak tűnő gondolatot emelünk ki.

Megszólalt az EU fő pénzosztója: két út áll most Európa előtt

A Brexit és a szaporodó uniós feladatok miatt évente mintegy 20 milliárd eurós deficit keletkezne 2020 után az Európai Unió költségvetésében, aminek befoltozására kézenfekvő lenne drasztikusan vágni a kiadásokat, de ez nem az üdvözítő út - fejtette ki meglátását a Hetedik Kohéziós Fórumon tartott beszédében Günter Öttinger. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint két út előtt áll most Európa és ahhoz, hogy 2021 körül ne legyen kapkodás és pénzhiány az EU-ban, a gyorsabb utat kellene választani. A fórum első napján elhangzott további fontos üzenetekről külön cikket írtunk:

Fél évvel tovább izgulhat Magyarország, hogy mennyi EU-s pénzt kaphat 2020 után

Bár a jogszabályok szerint idén év végéig be kellene mutatnia az Európai Bizottságnak a 2020 utáni újabb uniós költségvetés átfogó tervét, de a Brexit-tárgyalások bonyolultságára tekintettel azt fogja javasolni a költségvetési biztos, hogy ezt a határidőt fél évvel 2018 nyarára elhalasszák - hangzott el a bejelentés egy pénteki brüsszeli konferencián a Bruxinfo beszámolója szerint. Günter Öttinger egyúttal azt is jelezte, hogy bár küzdeni fog a kohéziós politikára fordított kiadások megkurtítása ellen, de ezt nem tudja teljességgel kizárni , mivel a németek és az osztrákok ennek megvágását szeretnék.

Elvennék a finnek az EU-pénzünket - Kövér szerint problémamentesek a kapcsolataink

A menekültügyi terhekben való részvételhez kötné a 2020 utáni EU-támogatások kifizetését a finn pénzügyminiszter és ezeket az üzeneteket többek között Magyarországnak szánta a ma megjelent interjúban. Az időzítés talán nem véletlen: Kövér László házelnök éppen ma látogatott Helsinkibe és az MTI-n megjelent közlemény szerint problémamentesnek és gazdagnak titulálta a magyar-finn kapcsolatokat. Közben ez is lényeges magyar hír a magyar külkapcsolatok terén:

Megfenyegette a briteket Juncker - Ez óriási hír Magyarországnak!

Szokatlanul őszinte és egyúttal erős kijelentést tett ma délelőtt a belga parlamentben Jean-Claude Juncker, amikor azt mondta: "nagyon borsos" árat fognak fizetni a britek az EU-ból való kilépésért. Az Európai Bizottság elnöke ezzel megerősítette azt, amit a brit The Telegraph már pár órával korábban megírt saját értesülései alapján: akkor is kifizetteti Brüsszel a britek éves EU-s "tagdíját" egészen 2023-ig, ha már 2019-ben kilépnének az EU-ból. Ez azt jelentené: biztosan lenne egy 60 milliárd euró körüli kilépési számlájuk, de ez egyúttal rendkívül jó hír lenne Magyarországnak: függetlenül attól, hogy mikor lenne a Brexit, az utolsó eurócentet is megkapnánk a 2014-2020-as uniós büdzséből. Így tehát elhárulna a forrásvesztés kockázata, ami miatt most rohan az EU-s pályázatok meghirdetésével a magyar kormány.

Rendkívül fontos brüsszeli jelentés jön holnap Magyarországnak

Nemcsak a tagállamokban beszedett áfa egy részét kellene 2020 után befizetni az Európai Unió közös kasszájába, hanem a társasági adónak, az üzemanyagok jövedéki adójának és a szennyező gépjárművek adójának egy részét is - többek között ez áll abban a 100 oldalas reformcsomagban, amelyet holnap hoznak nyilvánosságra Brüsszelben, de az EurActive már ma szivárogtatott belőle részleteket. A Mario Monti volt olasz kormányfő által vezetett szakértői csoport tehát újra nekifut a tagállamokban gyűjtött társasági adó egy része közös kasszába való befizetési tervének, és ha ez most valóban átmegy a gyakorlatba, akkor nagy kérdés, hogy megmaradhat-e 2020 után az idén januártól 9%-ra csökkentett magyar társasági adókulcs (és kedvezményrendszer). A magyar kulcs ugyanis az EU-n belül a legalacsonyabb, sőt világszinten is kirívóan kedvező.

Megkapja az EU-kasszát a kínos pesti látogatáson járt uniós biztos

A hétfői brüsszeli meghallgatása alapján gond nélkül megkaphatja majd csütörtökön a teljes Európai Parlament támogatását Günter Öttinger, hogy az EU költségvetésért és humánerőforrásért felelős biztosává válhasson - írja a Bruxinfo. Közben az EUrológus azt is megjegyzi, hogy az EP költségvetési és jogi szakbizottságának tegnapi meghallgatása csak formalitás volt, és a rövidesen megtörténő kinevezés azért is lényeges Magyarország számára, mivel Öttinger "keze alatt" formálódik majd az EU 2020 utáni közös kasszájának mérete és belső szerkezete, azaz azok az EU-támogatások "múlnak" rajta, amelyek a magyar gazdaságnak is fontos hajtóerőt jelentenek.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Formálódik Donald Trump nagy terve – Ravasz húzással kényszerítené térdre Oroszországot
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility